Szemét – elegánsan szőnyeg alá sepri a kormány

A kidobott hulladékmennyiség függvényében történő fizetési rendszer bevezetéséről döntött a román kormány . Deklarált céljuk a szelektív hulladékgyűjtés, illetve az újrahasznosítás ösztönzése, az Annyit fizetsz, amennyit szemetelsz elv alapján. Ellenben a helyi viszonyokat is figyelembe véve, az intézkedés visszafelé sülhet el és az illegális szemétlerakatokat duzzaszthatja.

A kormányrendelet – a körülményektől eltekintve -, elméletben helyénvaló és az intézkedés üdvözlendő. A sok hulladék nagy probléma és vitathatatlan, hogy a nem létező a legjobb szemét. Az is egyértelmű, hogy az emberek szeretnek kevesebbet fizetni. Tehát, ha kevés a szemeted, kevesebb szemétdíjat fizetsz, így ösztönzünk arra, hogy kevesebb szemetet termelj. Logikus. Csakhogy a mindennapi romániai gyakorlat éppen a visszájára fordíthatja a valós hatást.

Jelenleg is elterjedt gyakorlat a szemét patakmedrekbe, erdőszélekre, félreeső helyekre való kihordása. Illegális, de széleskörűen bevett és társadalmilag elfogadott, vagy legalábbis megtűrt szokás ez. Még azokban az esetekben is előszeretettel alkalmazott gyakorlat, amikor a szemétszállító bármennyi szemetet elszállítana ugyanazért – az így is, úgy is kifizetendő – szemétdíjért.

Szégyenszemre mindenki láthatja, hogy szeméttel van tele minden patak, faluhatár és város széle. A jelenség annyira általános és megszokott, hogy már szinte természetes. A tettesek igen ritkán kerülnek kézre és akkor is többnyire megússzák egy figyelmeztetéssel. A legtöbb esetben azonban – az amúgy is ritka feljelentések nyomán -, csak a területileg illetékes polgármesteri hivatalokat tudják számon kérni, akik közpénzből fizetik a bírságot. Az ördögi kör ezzel bezárul: a megbotránkoztatott adófizető feljelent, a köztisztviselő büntet, a bírságot közpénzből kifizetik. Mindenki veszít, a szemetelő pedig megússza.

De ha eddig az illegális szemétlerakást legalább anyagi motiváció nem bátorította széleskörűen, hát ezután majd fogja. Ugyanis, ha nem a szemétszállító cég viszi el a szemetet, hanem “Józsi letalicskázza az árokba”, akkor kevesebb szemétdíjat kell majd fizetni. Sőt, ez a szemét papíron nem is fog létezni és így a statisztikai adatokat is javítja. Ezért a kormány jelenlegi intézkedése nemhogy megoldaná a hulladékproblémát, hanem tovább súlyosbíthatja: még több szemét kerülhet a statisztikákból az illegális lerakókba.

A helyzet annál is súlyosabb, mivel a szemetelés a legelemibb, leglátványosabb és legismertebb környezeti probléma Romániában évtizedek óta. Ezért méltán elvárná az ember, hogy a döntéshozók és az állami intézményrendszer a legkomolyabban foglalkozzon vele: jól átgondolt stratégiával, a szemléletformálás, a szelektív hulladékbegyűjtő infrastruktúra és az újrahasznosító ipar támogatásával, az átfogó törvényi szabályozás megteremtésével, hatékony intézkedésekkel és szigorú ellenőrzésekkel-büntetésekkel javítson a helyzeten.

Ehelyett most is egy, a helyi viszonyokat teljesen figyelmen kívűl hagyó, sürgősségi kormányrendelettel igazítják hozzá a hazai törvénykezést az európai irányelvekhez (2008/98/EK ). Többek között (értsd elsősorban) azért, hogy nehogy még egy kötelezettségszegési eljárást varrjon az Európai Bizottság Románia nyakába, mint ahogy a kormány közleménye is megemlíti.  A papírforma ezzel megvan, a statisztika is javul, de a szemét az marad, igaz a szőnyeg alatt.

Kovács Zoltán Csongor,
Zöld Erdély Egyesület

Nem a Zöld Erdély Egyesület kap jelentősebb összeget a magyar kormánytól

Nem mi, az évtizedes környezet- és természetvédelmi tevékenységéért közismert kolozsvári székhelyű Zöld Erdély Egyesület, hanem egy hasonló elnevezésű, eddig ismeretlen, lövétei szervezet kap jelentős támogatást a magyar kormánytól.

Meglepődve értesültünk a sajtóból, miszerint „a Zöld Erdély egyesület a volt lövétei Római Katolikus Népfőiskolának otthont adó ingatlan újjáépítésére kap jelentősebb összeget” a magyar kormánytól. A bejelentést a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen rögtönzött sajtótájékoztatón Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tette.

A további félreértések és téves számonkérések elkerülése érdekében ezúton tájékoztatjuk szimpatizánsainkat, támogatóinkat, valamint a tágabb közvéleményt, hogy a kijelentés nem ránk, kolozsvári Zöld Erdély Egyesületre vonatkozik.

Mi egy regionális környezet- és természetvédelmi civil szervezet vagyunk, amelyet 2003-ban egyetemi hallgatók alapítottak Kolozsváron. Hivatalos magyar megnevezésünk Zöld Erdély Egyesület, és teljesen függetlenek vagyunk minden politikai és gazdasági érdekcsoporttól. Tevékenységeinket mindvégig tagjank, szimpatizánsaink támogatásával és különböző nyílt pályázati források felhasználásával valósítottuk meg. Közismertségünket elsősorban a Verespatakért folytatott küzdelmünknek, a Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Területeken vállalt gondnokságnak, a környezetkárosító bányászati és ipari projektek elleni fellépéseinknek, valamint a klímaváltozást, környezettudatos vásárlást, erdővédelmet, általános környezeti szemléletformálást, ismeretterjesztést és érdekérvényesítést célzó tevékenységeinknek köszönhetjük, amelyek során mindig nagy hangsúlyt fektettünk a romániai magyar kisebbség bevonására. Ezirányú munkánk támogatására ezután is szívesen fogadunk minden segítséget.

Viszont a magyar kormánytól ingatlan újjáépítésére jelentős összeget kapó szervezetet a Hargita megyei Lövétén, a 853. házszámon jegyezték be 2012-ben. Hivatalos megnevezésük Asociatia „Zöld Erdély” Egyesület, adószámuk 29786519, tudtuk meg a román pénzügyminisztérium nyilvános adatbázisából. Róluk ezidáig semmilyen más információval nem találkoztunk, sem az erdélyi civil közéletben, sem a médiában. Nem tudjuk, kik állnak mögötte, mik a céljaik, milyen tevékenységeik, megvalósításaik, érdekeik vannak.

Ezúton nyilvánosan is elhatárolódunk tőlük, és kijelentjük, hogy ezzel a hasonló nevű lövétei szervezettel semmilyen kapcsolatunk nem volt és most sincs.

Úgyszintén nem mi, hanem a lövétei szervezet élvezi a Magyar Országgyűlés elnökének közcélú adományait. Az Országgyűlés honlapján található adatokból kiderül, hogy az Asociatia „Zöld Erdély Egyesület” 2012-ben 2.500.000 forint, 2013-ban 4.500.000 forint, 2014-ben 4.200.000 forint támogatásban részesült , Kövér László úr felajánlásából.

Ezektől az összegektől is elhatárolódunk, felhasználásukról nem mi vagyunk hivatottak beszámolni.

A leírtakról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatjuk az illetékes hatóságokat és politikusokat, valamint magyarázatot kérünk a lövétei szervezettől is.

„A Zöld Erdély Egyesület 2012-ben már az egyik legismertebb környezetvédelmi civil szervezet volt Romániában. Ezért nem tartom valószínűnek, hogy a lövétei szervezet alapítói véletlenül választották volna a „Zöld Erdély” nevet. Sokkal inkább szándékosságot vélek a dologban, és bár jogilag ez kivitelezhető volt egy idézőjel beiktatásával, erkölcsileg mindenképpen elítélendő. Adott helyzetben kimeríti a lopás és a mással takarózás fogalmát, főként, hogy semmit sem tudni erről a szervezetről, azon kívül, hogy támogatásokat kaptak. Felháborítónak tartom, hogy valakik a nevünk mögé bújva olyan kellemetlen helyzetbe hoznak, amikor sosem látott összegek felhasználását kérik tőlünk számon. Magyarázatot kérünk, és amennyiben ezeket a közcélú felajánlásokat tényleg a lövétei szervezetnek szánták, bízok benne, hogy céljaikat, tevékenységeiket és megvalósításaikat a közvélemény elé tárják, és a furcsa névválasztásra is lesz valamilyen magyarázat. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a közvélemény el tudja választani egymástól a két Zöld Erdélyt, és mindenki mehessen tovább a maga útján. Ugyanakkor azt is el tudom képzelni, hogy Kövér László úr és a magyar kormány valójában a mi tevékenységeinkre, eredményeinkre figyelt fel és a felajánlásokat nekünk szánták. Ez esetben a támogatásokat a Lövétén jegyzett ismeretlen, de azonos nevű szervezet segítségével valakik sikeresen eltérítették. Csak reménykedni tudok, hogy ez utóbbi történt és ezek a nemes felajánlások így végül elérkezhetnek hozzánk. Tekintettel, hogy a Zöld Erdély Egyesület évek óta súlyos forráshiánnyal küzd, jelentős segítséget jelenthetne ez nekünk az erdélyi környezetvédelem érdekében kifejtett munkánk fellendítésében.” – nyilatkozta a történtek kapcsán Kovács Zoltán Csongor, a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület vezetője.

Zöld Erdély Egyesület,
2015. július 27., Kolozsvár

Az erdőknek nem hoz megváltást a megújított kerettörvény

A román parlament elfogadta az erdészeti kerettörvény módosítását.  Az erdők megőrzéséhez és a fenntartható gazdálkodáshoz kívánatos reform azonban elmaradt. A megújított jogszabályt, a hangoztatott előremutatóan pozitív hozadékok mellett, leginkább a helyben maradás és a visszalépések jellemzik.

Természetvédelmi szempontból

Előremutató előírás a Szűz Erdők Nemzeti Jegyzékének létrehozása. Ez a hivatalos leltár képezi majd azon erdők további megőrzésének alapját, amelyeket a kitermelések eddig sem érintettek (okkal, mert például nehezen megközelíthető helyeken vannak). Pozitív jel az „erdei táj megőrzése” fogalom felbukkanása a törvényben, valamint, hogy az erdőkitermelési engedélyekbe ezentúl kötelező lesz beírni a környezet védelmét szolgáló utasításokat is. A törvénymódosítás egyértelműen pozitív és konkrét természetvédelmi előírása az erdőkben való legeltetés teljes tilalma.

Ugyanakkor visszalépések is történtek. Az eddig hatályos erdészeti kerettörvény  tiltotta a tarvágást a nemzeti parkokban. A mostani módosítás ezt megengedi, igaz csak kivételes esetekben, de anélkül, hogy ezeket az eseteket meghatározná. Ez annál súlyosabb, mivel Romániában a nemzeti parkok természeti értékeinek őrzésével és az erdőgazdálkodással egy és ugyanaz, a ROMSILVA foglalkozik. Így nyilvánvaló az érdekkonfliktus, hiszen fát kell kivágatnia, hogy a bevételből megvédhesse az erdőt. Az új módosításokkal az erdők védelmére és megújítására szánt pénzalap bevételeit is jelentősen csökkentették, miközben megengedték, hogy az erdőtulajdonosok ezentúl 200 négyzetméternyi területet kompenzálás nélkül kiírathassanak az erdőalapból és beépíthessenek. Ez a nyaralók térfoglalását és a járulékos zavarás (forgalom, fény-, zaj-, hő-szennyezés, hulladék, szennyvíz) fokozódását segíti elő, az erdő kárára.

Gazdasági szempontból

A legígéretesebb módosítás az elsődleges fafeldolgozó iparban utazó cégek monopolhelyzetbe jutásának megakadályozására, valamint a bútorgyártók segítésére vonatkozik. A törvényben megjelenik, hogy egyetlen vállalat vagy cégcsoport sem vásárolhatja vagy dolgozhatja fel egy adott faipari nyersanyag (pl. rönkfenyő) több mint 30%-át, a bútorgyártóknak pedig elővásárlási joga lesz az állami erdőkből származó faanyagra. Csakhogy a kerettörvény ezeket nem közvetlenül előírja, hanem csak követendő elvekként sorolja fel azon kormányhatározat kidolgozásához, amelyben majd ténylegesen rögzítik az állami erdőkből származó faanyag értékesítési szabályait. Árnyalatnyi különbségnek tűnhet, azonban kiskapu a csűrés-csavaráshoz és kételkedésünket csak alátámasztani tudja az eddigi bukaresti gyakorlat. Az erdészeti kerettörvény 2008 óta közvetlenül előírja, hogy Románia 2.000.000 hektár területet beerdősít 2035-ig. 2010-ben meg is született a Nemzeti Erdősítési Program terve, amely azonban már csak 422.000 hektár erdő telepítésében gondolkodott és a mai napig nem lett sem jóváhagyva, sem elkezdve annak megvalósítása . 7 év telt el úgy, hogy nem valósult meg egy konkrét kerettörvényi előírás. Ennek fényében a kormányhatározatra tett mostani elvi ajánlások még kevesebb eredménnyel kecsegtetnek. Ugyanakkor az erdészetek bevételének növekedését és ezáltal munkájuk minőségi javulását talán elősegítheti a szén-dioxid- kvótákkal való kereskedési jog megadása.

Összességében az erdészeti kerettörvény szükséges reformja a jelenlegi módosításokkal nem valósult meg.

Továbbra is hiányzik a kerettörvény átfogó jellege. A jogi egyértelműséget és a tisztánlátást a járulékos jogszabályok kusza sokasága nehezíti. Az erdészeti szektorra nehezedő, nyilvánvalóan erős, politikai befolyást nem igyekszik feloldani. Nincs szándék a szabályozás, végrehajtás és ellenőrzés hatékonyabb szétválasztására és a decentralizációra. Nincs törekvés az átláthatóság növelésére sem. Még gyalogtúrázóként is tilos az erdőbe menni, letérni a kijelölt útvonalakról, az erdészet külön engedélye nélkül(!). Magyarán, illegális fakitermelésnek is csak akkor lehet valaki szemtanúja, ha maga is törvénytelenséget követ el. Ellenben az új erdei utak létesítése – ami egyértelműen a motorizált forgalom, a legális és illegális fakitermelést valamint a járulékos zavarást segíti –, továbbra is prioritás maradt.

„Amit nyertünk a réven, elvesztettük a vámon. Az elviekben megjelenő pozitívumokat a nagyon is konkrét engedmények ellensúlyozzák. Nem látom, hogy az erdészeti kerettörvény mostani foltozgatása valós lépés lenne az erdőprobléma rendezése felé. Pedig az elmúlt húsz évben csak a hivatalosan jegyzett illegális erdőkitermelés 5 milliárd euró kárt okozott az államnak , amihez még hozzásaccolhatjuk a le nem bukott és az „elintézett” fatolvajlást, valamint a kapcsolódó árvizek okozta károkat. Ha a természet védelme nem is, de egy ekkora gazdasági probléma sokkal erőteljesebb intézkedésekre kellene sarkallja a felelős döntéshozókat. Persze valamennyi politikus szépen beszél az erdők fontosságáról, de amikor törvényhozásról van szó, úgy tűnik már nem látszik a fától az erdő.” – mondta Kovács Zoltán Csongor a Zöld Erdély Egyesület elnöke.

Közlemény, 2015 február 28, Kolozsvár

Erről a sajtóban:

Háromszék:
Az erdőtörvény színe és fonákja

Szekelyhon.ro:
Nem hoz megváltást a zöldek szerint a megújított erdészeti kerettörvény

Transindex TOTB:
Politikusok és a WWF örülnek neki, a Zöld Erdély Egyesület azonban aggódik az új erdészeti kerettörvény miatt

Transindex TOTB:
Az erdőknek nem hoz megváltást a megújított kerettörvény (a Zöld Erdély Egyesület közleménye)

Itthon.ma:
Az erdőknek nem hoz megváltást a megújított kerettörvény

Bözsike akcióban:
Erdészeti kerettörvény: Az erdőknek nem hoz megváltást a megújított kerettörvény

Erdely.ma:
Az erdőtörvény színe és fonákja

Főtér.ro:
Nem tetszik maradéktalanul a zöldeknek az új erdőtörvény